A szénhidrát öl, butít, nyomorba dönt?
Sokszor kerül elénk ez a kérdés, de nézzük meg, hogy mit mond erről Márton Petra dietetikus szakértőnk.
A szénhidrát rossz?
Nem, a szénhidrát az egyik a 3 makrotápanyagból (fehérje, zsír, szénhidrát). A szénhidrát a legfőbb ENERGIAFORRÁS. A legjobb, ha üzemanyagként tekintesz rá, ami energiát ad az agynak, szerveknek, izomzatnak.
Szükségünk van rá! Nem túl sok, de nem túl kevés mértékben. Nem lehet “szénhidrátmentesen” étkezni, 50 g-ra csak az agynak is szüksége van. Természetesen aktivitástól függően egy sportolónak akár ennek a 10x-re is szüksége lehet.
Ettől leszek cukorbeteg/ inzulinrezisztens? Ez az egyik legnagyobb tévhit, amit érdekes eloszlatni a fejünkből. A növényi étrendet követők étrendjének 75%-a CH, ennek ellenére az átlagnál egészségesebben étkeznek.
A probléma akkor lép fel, ha a MINŐSÉG (több a feldolgozott CH mint a rostban gazdag) és arányok rosszak.
𝐆𝐲𝐚𝐤𝐨𝐫𝐢 𝐡𝐢𝐛𝐚́𝐤:
ultrafeldolgozott ételek szerepelnek, amikben kevés a hasznos tápanyag, ellenben sok a transzzsírsav és adalékanyag.
az energiamérleg pozitív nap végén: túl sok kalóriát eszünk, a kevés mozgáshoz képest.
túl sok telített zsírt fogyasztunk: szalámik, vörös húsok, zsíros pékáruk (pl. croissant). Sokszor szerepel majonéz növényi olajok helyett..
emellett kevésszer szerepel étrendünkben omega3 forrás: lazac, avokádó, olajos magvak.
kevés a ROST bevitel és a nyers zöldség-gyümölcs bevitel
Ilyen esetben felléphet a szénhidrát anyagcsere zavara, inzulinrezisztencia.
Tehát NEM önmagában a szénhidrátok a hibásak ezekért a folyamatokért, hanem az egészségtelen arányok, a felborult bél-mikrobiom arányok, vitaminhiány, kevés alvás.
𝑴𝑬𝑮𝑶𝑳𝑫𝑨́𝑺: Csak az ésszerűség határáig szükséges a napi szénhidrát bevitelt csökkenteni, ami egy átlagos aktivitású egyénnek: 200-250g/ nap. Ami ennél fontosabb, hogy mérsékeld a finomított CH-k bevitelét.